Minden közösségnek vannak értékei

Az Értékgyűjtő Mozgalomról

A Magyar Országgyűlés 2012. áprilisában fogadta el a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt (2012. évi_XXX. törvény). Ezt követően indult útjára a magyar nemzeti értékek gyűjtését, dokumentálását, átörökítését célul kitűző értékgyűjtő mozgalom vagy hungarikum-mozgalom.

Nemzeti értéknek számít minden, a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék.

Az úgynevezett hungarikumtörvény nem akar túlszabályozni, csak a kereteit teremti meg az értékgyűjtés folyamatának. Inkább a mozgalom szellemiségét határozza meg, hangsúlyozva, hogy a magyar nemzeti értékek ügye olyan ügy, amely minden magyar embert érint, függetlenül attól, hogy a világ melyik részén él, hogy értékeink egyetemesek, velük kapcsolatban nem az a meghatározó, hogy éppen a határ melyik oldaláról származnak, hogy oda kell figyelni a ránk jellemző értékekre.

A törvényben megfogalmazott célok között szerepel többek között:

  • Azonosítani, megőrizni, és megismertetni nemzeti értékeinket
  • A nemzeti azonosság-tudat erősítése, közösségépítés
  • Értékek továbbörökítése a fiatalabb generációk számára
  • Minél szélesebb kör bevonása az értékgyűjtésbe (önkormányzatok, civilek, fiatalok stb.)
  • Az értékekben rejlő élelmiszer-ipari, turisztikai, kultúrdiplomáciai, külgazdasági haszon kiaknázása

A mozgalom eredményeként Magyarországon jelen pillanatig 8 kategóriában több ezer, a magyarságra jellemző nemzeti értéket azonosítottak, ezek közül 127-et kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánítottak, és 55 vált a magyarság “csúcsteljesítményének” számító Hungarikummá.

2015-ben módosult a hungarikum törvény (2015. évi LXXX. törvény), melynek egyik legfontosabb rendelkezése a Kárpát-medencei szintű értékgyűjtés magyarországi mintára történő megteremtésének a lehetősége.

Erdélyben a Kriza János Néprajzi Társaság és az Élő Erdély Egyesület közreműködésével kezdődött el az erdélyi értékgyűjtő mozgalom kiépítése.

Az értékgyűjtő mozgalom a „minden közösségnek vannak értékei” gondolat szellemében, egy alulról felfelé építkező rendszerben, az úgynevezett Nemzeti Értékpiramis rendszerében azonosítja, dokumentálja és rendszerezi a magyar nemzeti értékeket.

Nemzeti_Értékpiramis

A rendszer első lépcsőfokán a települési értéktárak helyezkednek el. Az értékek felkutatása, azonosítása és gyűjtése a településeken kezdődik, hiszen a helyi értékeket a helyiek ismerik a legjobban. A helyi közösségek képviselői (önkormányzatok, civil szervezetek) saját belátásuk szerint települési értéktárakat hozhatnak létre. A helyi értéktár bizottság által települési értéknek minősített érték bekerül a települési értéktárba, és ezáltal a magyar nemzeti értékek rendszerébe is.

Több szomszédos település, illetve földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján egységet alkotó tájegység tájegységi értéktárat hozhat létre, és a területén fellelhető települési értékek közül a települési jelentőséget meghaladó értékeket tájegységi értékké nyilváníthatja.

Valamely nemzeti érték felvételét a települési és tájegységi értéktárba bárki kezdeményezheti egy egységes javaslattételi űrlap kitöltésével.

A második lépcsőfokot Magyarországon a megyei értéktár, a nem Magyarországon élő magyarság esetében az ezzel egyenértékű külhoni nemzetrész értéktár (esetünkben az Erdélyi Értéktár) jelenti. A települések és tájegységek helyi jelentőséget meghaladó összegyűjtött értékeit tartalmazhatja a megyei, illetve külhoni nemzetrész értéktár.

A települési és tájegységi értéktár bizottságok az értéktáraikba felvett értékek adatait megküldik a megyei / külhoni nemzetrész értéktár bizottságoknak, egyben javaslatot tesznek arra, hogy mely értékek felvételét javasolják a megyei / külhoni nemzetrész értéktárba.

A helyi (települési / tájegységi és / vagy megyei / külhoni nemzetrész) vagy ágazati értéktárba való felvételt követően hivatalosan is úgynevezett nemzeti értékké válik az adott érték.

Ezt követően a Hungarikum Bizottság dönthet egy adott érték kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánításáról, azaz a Magyar Értéktárba kerüléséről, illetve a magyarság csúcsteljesítményének számító Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételéről.

Tovább az eszköztárra